Ez a kapcsolat mindig sok tényezőtől függ, amelyek az egyes
helyszíneken nagyon különbözőek lehetnek. Mindenképpen nagyon fontos a jó
együttműködés kialakítása. A gyerekek és a családok életében pedig szem előtt
kell tartanunk, hogy az iskolás kor csak átmeneti állapot, ami után – ha nem
ismerték meg és nem kapcsolódtak a plébánia közösségéhez – egészen
elveszíthetik a kapcsolatukat nemcsak az Egyházzal, hanem Istennel is. Mindent
meg kell tehát tennünk, hogy az iskolás gyerekek és családjaik egyre
szorosabban kapcsolódjanak a plébánia életéhez.
Az
iskolatáskák megáldása
Tanév kezdetekor a Veni Sancte
szentmisére hívjuk el a családokat, és kérjük, hogy a gyerekek hozzák magukkal
az iskolatáskájukat. (Lehet üresen, de néhány leginkább áldásra szoruló
tankönyvet is tehetnek bele…) A táskákat maguk mellett is tarthatják, de egy
meghatározott helyen össze is gyűjthetjük. A szentmise elején vagy egy másik
pontján a plébános atya kihívja a gyerekeket a táskájukkal, és megáldja őket,
hogy az éppen megkezdett tanévben minél eredményesebbek legyenek.
Ugyanekkor
nagyon szép lehet a pedagógusok megáldása. Jó tudatosítani a szülőkben és
az egész társadalomban, hogy a pedagógusok milyen nehéz és
felelősségteljes munkát végeznek.
Amennyiben
lehetséges, vigyük út az év folyamán legalább egyszer a gyerekeket a
templomba. Erre jó előre felkészülnünk, mert meg kell beszélnünk az
iskolával, a szülőkkel és a plébános atyával is. Fontos, hogy időben
egyeztessünk, mert így elkerülhetjük az ütközést az egyéb programokkal. Ha
sok gyermeket viszünk, vonjunk be szülőket is, de az is lehetséges, hogy
az iskola pedagógusai is szívesen jönnek. Jó alkalom ez arra, hogy a
plébános atyával is találkozzanak a gyerekek. Ezt az alkalmat egy olyan
óra követheti, amelyik játékosan összegzi a templomi ismereteket.
Az
adventi és a nagyböjti lelkinapokra hívjuk el az állami iskolába járó
gyerekeket (is). Néhányan közülük még soha nem jártak a templomban,
természetesen szentmisén sem. Egy lelkinap lehetőséget ad arra, hogy
belépjenek ebbe a szent térbe, ami felkeltheti a vágyukat a vasárnapi
szentmisék iránt is.
A
plébánia közösségi eseményei (farsang, játékdélutánok, pásztorjáték,
hangverseny, találkozások, kirándulások stb…) szintén jó alkalmat
nyújtanak arra, hogy az iskolás gyerekeket és családjukat elhívjuk.
Kérjük
meg a plébános atyát, hogy jöjjön el az iskolába, és beszélgessen a
gyerekekkel.
A
hittanos gyerekekkel tanuljunk be pásztorjátékot, amit akár a plébánián
vagy a plébániához tartozó szeretetotthonban, kolostorban mutassunk be.
Hívjunk
el a csoportjainkba a plébánia tagjai közül olyanokat, akiknek „érdekes” a
foglalkozásuk vagy érdekes hobbijuk van, hogy beszéljenek róla a
gyerekeknek (valójában bármilyen foglalkozás érdekes lehet, ha jó vezetjük
fel, és ha jól adják elő). A beszélgetés közben az illető szépen tanúságot
tehet a hitéről.
A
plébániai nyári hittantáborba hívjuk el az iskolás gyerekeket is, illetve
ha családi táborról van szó, akkor a családokat.